Tudósítás a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozójáról

 

Tudósítás a Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozójáról

 

Reménység Szigete

 2013. április 14.

P R O G R A M

 

11.00-12.00 Római katolikus mise (Horváth István kanonok, főesperes /Gyulafehérvár/)
12.00-13.30 Ebédszünetközben népzene, fejfa-gyűjtemény, gyülekezettörténeti kiállítás és templomépítési tervek megtekintése, emléktábla-rendelés 

Téma: Jelképek, szimbólumok – mint megtartó erő

13.30-14.00 Bevezető előadás: Dr. Zalatnay István (Erdélyi Gyülekezet) 
14.00-15.00 Pécsi. L. Dániel jelképművész kiállításának megnyitásaMegnyitó előadás: Dr. Kukorelli István alkotmányjogász (Budapest)
15.00-15.30 Szünet – könyvvásár, dedikálás
15.30-16.30 Szimbólumok és közélet:

  • Németh Zsolt államtitkár
  • Az Országgyűlési Nemzeti Összetartozás Bizottsága
  • Beszámoló a Magyarországon működő erdélyi szervezetek találkozójáról
16.30-17.00 Autonómia-törekvések kultúrában és politikában: Urbán Gyula író, rendező /Budapest/) 
17.00-18.30 Úrvacsorás Református Istentisztelet (Igét hirdet:Csűry István püspök /Nagyvárad/)

 

Az Erdélyi Gyülekezet küldetése 

 

Az Erdélyi Gyülekezet az egyház örök küldetését sajátos helyzetben és az abból fakadó feladatokat végezve gyakorolja. Arra törekszik, hogy a Magyarországon élő erdélyi kötődésű ember számára lelki, szellemi otthont nyújtson, hogy közelebb segítse a nemzeti sorskérdésekért elkötelezett embereket a hithez, az egyházak számára pedig minél fontosabbá tegye a határon túli magyarságot.

A gyülekezet szolgálata 

 

A vasárnapi istentisztelet

  • 10 órától (1/2 10-től kisbusz várja az érkezőket az Örs vezér terén a Metró kijárattól jobbra 50 m-re nyíló parkolóban);
  • Istentisztelet előtt megemlékezünk Erdély történelméből az adott napra eső eseményről, amit ima és Székely Himnusz követ;
  • Az istentisztelet a magyarországinál gazdagabb erdélyi liturgiáját követi;
  • Az istentiszteletekkel egy időben gyermekistentisztelet, hittanóra;
  • Ünnepeken és hónap első vasárnapján úrvacsorás istentisztelet;

Hétfőtől péntekig 8 órakor reggeli és 12.00-kor napközi, szerdán 18 órakor esti áhítat, amelyek a XVI-XVII századi ún. magyar óprotestáns hagyományokat követő liturgikus alkalmak.  A reggeli áhítatokon hangzanak el az a gyülekezet saját imái (a húsvét utáni nagy találkozók óránként elmondott fohászai).      

Kiemelt alkalmak: húsvéti vigília (nagyszombat estétől egész éjszaka), Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója (húsvét utáni második vasárnap) és az Erdélyi Halottak Napja (november 1-jén).

Egész évben működik a beteg- és vendégszállása (1992 óta több mint 60.000 éjszakát töltöttek itt határon túlról érkezett betegek és hozzátartozóik). A vendégszállást elsősorban csoportok vehetik igénybe önköltségi áron.

A Reménység Szigete egész évben a legkülönbözőbb kulturális, oktatási, közéleti programok helyszíne.

Építkezés az Erdélyi Gyülekezetben 

Az Erdélyi Gyülekezet 1992 óta használja a Reménység Szigetének elnevezett több mint 4 hektáros volt katonai területet. 1995-ben, amikor csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez és beiktatták a gyülekezet második lelkészét, Zalatnay Istvánt, elhelyezte a templom szimbolikus alapkövét, amelyet Tőkés László és Tempfli József nagyváradi püspökök mellett megáldott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Hegedűs Loránt budapesti püspök is. Az építkezés megkezdésére mégis közel másfél évtizedet kellett várni, mert csak 2006-ban kapta meg a gyülekezet a terület tulajdonjogát. (Előtte 1998-ban azonban már templomot épített a Budapesttől 30 km lévő „erdélyi faluban”, Dányszentkirályon.)

Első lépésként 2008-ban megépült az Erdélyi Emlékkert, ahol – amellett, hogy erdélyi pantheonként e föld nagy szülötteiről emlékezik meg – több ezer családi emléktáblát lehet elhelyezni.

Második lépésként 2011–ben készült el a templom első szintje, illetve annak 400 m2-es része. A liturgikus téren kívül – amely most a fő istentiszteleti hely – erdélyi hangulatú urnatemető lett kialakítva és itt helyezte el a gyülekezet egyedi, az egész Kárpát-medencét reprezentáló fa sírjel (kopjafa)-gyűjteményét.

Harmadik lépésként a gyülekezet vendégfogadásának színvonalát sikerült méltóvá tenni: 2012-2013-ban korszerű vizesblokk majd egy szép ebédlő lett kialakítva.

*     *    *    *    *

Az Erdélyi Gyülekezet 2013. június 1-jén tartja a

Németh Géza Emlékkonferenciát

 alapító lelkésze születése 80. évfordulójának napján.

Előadást tart többek között:

  • Tőkés László püspök
  • Balog Zoltán miniszter

Bemutatunk egy Németh Géza írásaiból szerkesztett új kötetet.

 *     *    *    *    *

Erdélyiek találkozója a Reménység Szigetén 

Nemzetegyesítés címerekkel

Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozóját tartották 2013. április 14-én az Erdélyi Gyülekezet székhelyén, a Reménység Szigetén. Az Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István lelkipásztor vezetésével arra törekszik, hogy a Magyarországon élő erdélyi kötődésű emberek számára lelki-, szellemi otthont nyújtson, hogy közelebb segítsék a nemzeti sorskérdésekért elkötelezett embereket a hithez, az egyházak számára pedig minél fontosabbá tegyék a határon túli magyarságot. 

A Magyarországon Élő Erdélyiek Találkozója római katolikus szentmisével kezdődött, Horváth István kanonok, főesperes a szentmisét követően szólt a gyulafehérvári érseki hivatal épületének több évszázados történetéről, majd Zalatnay István bevezető előadását követően Kukorelli István alkotmányjogász nyitotta meg Pécsi L. Dániel jelképművész teljes Kárpát-medencére kiható címeres kiállítását. – A neves alkotmányjogász hangsúlyozta: – A történelmi Magyarország ország-és nemzetrészeinek címerei című kiállításon itt bemutatott alkotásaival a művész nagyot lép a közösségek ranglistáján és a szétszakított magyar nemzeti közösség sorsával, összetartozásával összefüggésben készítette el címereit. Bátor vállalkozás! Megrázó vállalkozás! Címerekkel írt valódi magyar történelmi dráma. A kezdő évszám a címerszalagokon szinte mindenütt 1920, a trianoni békediktátum éve. Keserűen szoktuk volt mondani, Magyarország az az ország, amelyet saját maga vesz körül. Ez köszön vissza vizuálisan a tárlat címerképeiből is. Kukorelli István rámutatott: – Jól látható, hogy valamennyi címer alappajzsa a Magyarország nemzeti címerére jellemző hegyes talpú, hasított pajzs. A pajzsokon mindenütt a magyar Szent Korona nyugszik, amely Alaptörvényünk szerint megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Szembetűnő az is, hogy az Alaptörvény által alkalmazott címerelemek – mindenekelőtt az Árpád házi uralkodók vörössel és ezüsttel hétszer vágott családi címere, továbbá a zöld hármas halmos, kettős keresztes jelképe – szinte valamennyi címerben jelen van.

– Miért tetszik nekem a kiállítás? – tette fel a kérdést az előadó. – Két dolog miatt. Az egyik, hogy a címerek a heraldika szigorú szabályainak mindenben megfelelnek. Meggyőződéssel ismételem Dániel kiállításain azt – és ez ma sincs másképp – hogy kitűnő heraldikus. Címerei színesek, kifejezőek, érthetőek, szépek és nem utolsósorban szabályosak és történetileg hitelesek. Pedig most igazán érzékeny témához nyúlt. De megoldotta. Címerei remekül bemutatják az egyes ország- és nemzetrészek közösségeinek állam- és kultúrtörténetét. Alkotásaival kiáll a magyarság mellett. Igen, jelképeiben is él a nemzet! A fel-és felerősödő, verbálisan vagy tevőlegesen magyarellenes erőknek javaslom megtekinteni ezt a kiállítást. Szembenézhetnek a valós történelemmel. Itt csak történelmi tények vannak: Árva-vára, a Balassa, a Rákóczi család ősi címerei, a Pozsonyi Hídfő, az Őrvidék, a Muravidék, a Drávaköz, a Hétfalusi Csángó Vidék, a Székely Nemzet és nem folytatom, hiszen jól ismerjük a történelmi Magyarország térképét – mondta Kukorelli István.

A kiállítás megnyitón fellépett Szabó András előadóművész, Zádori Mária Liszt-díjas énekművész, Virágh László, az Ars Renata Énekegyüttes vezetője, valamint Kuncz László énekmondó- és Sztankovits Béla gitárművész.

Délután Németh Zsolt államtitkár, Csóti György országgyűlési képviselő tartott előadást nemzeti szimbólumainkról, és a Magyarországon működő erdélyi szervezetek és a parlamenti bizottság találkozójáról. Majd Urbán Gyula író, rendező szólt a katalán és baszk autonómia-törekvésekről. Az Erdélyiek Találkozója úrvacsorás istentisztelettel zárult, prédikált: Lukács József a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi főjegyzője.

Az Erdélyi Gyülekezet alapítója a II. Világháború utáni magyar református egyháztörténet egyik legnagyobb hatású és páratlanul sokszinű személyisége: Németh Géza, Németh Zsolt államtitkár édesapja. Olyan lelkész, akinek munkássága nem derékba tört, hanem kiteljesedett, amikor egy szégyenletes egyházi koncepciós perben elvették palástját. Számos olyan egyházi szolgálati ág kezdeményezője, amelyet a hivatalos egyház nem gyakorolhatott az elnyomó rendszer idején. Képügynökként járta az országot biblia-köröket, ifjúsági csoportokat szervezett, művészeti szervezőként aktívan tevékenykedett, a maga korában páratlan ökumenikus nyitottsággal működött együtt katolikus és más felekezetű lelkészekkel. Talán mindennél inkább azonban az emberi nyomorúság és kitaszítottság látványa késztette cselekvésre. Ezért kezdett kábítószerező fiatalokkal foglalkozni már a hetvenes évek közepén, ezért járta fáradhatatlanul Erdélyt és Moldovát és ezért lehetett ő az első, aki intézményesíteni kezdte a Magyarországra érkező erdélyi menekültek segítését. Rá emlékeznek majd 2013. június 1-én a Németh Géza Emlékkonferencián a Reménység Szigetén.

Frigyesy Ágnes

A szerző felvételeivel

Dr. Zalatnay István előadása
Close
Dr. Zalatnay István előadása
Horváth István gyulafehérvári kanonok, Pécs L. Dániel jelképművész és Zalatnay István
Close
Horváth István gyulafehérvári kanonok, Pécs L. Dániel jelképművész és Zalatnay István
A hallgatóság
Close
A hallgatóság
 
A 60 éves születésnapján köszöntött Szabó András előadóművész
Close
A 60 éves születésnapján köszöntött Szabó András előadóművész
Sztankovits Béla gitárművész és Kuncz László énekmondó
Close
Sztankovits Béla gitárművész és Kuncz László énekmondó
Dr. Kukorelli István alkotmányjogász megnyitja Pécsi L. Dániel jelképművész tárlatát
Close
Dr. Kukorelli István alkotmányjogász megnyitja Pécsi L. Dániel jelképművész tárlatát
 
Zádori Mária és Virágh László énekművészek előadás közben
Close
Zádori Mária és Virágh László énekművészek előadás közben
Németh Zsolt államtitkár előadása
Close
Németh Zsolt államtitkár előadása
Csóti György képviselő beszél a kisebbségi autonómia lehetőségéről
Close
Csóti György képviselő beszél a kisebbségi autonómia lehetőségéről
 
Lukács József nagyváradi főjegyző, püspökhelyettes igehirdetése
Close
Lukács József nagyváradi főjegyző, püspökhelyettes igehirdetése
Úrvacsora
Close
Úrvacsora
 

 

 

Magyarországon működő erdélyi szervezetek és országgyűlési képviselők nyilatkozata.